Hol kezdjük a fejlődési folyamatot? A válasz elég egyértelmű, bár sokan nem szeretik amikor ezt mondjuk. A folyamatot mindig ott kezdjük ahol éppen tartunk. Nem lehetsz máshol mint ahol éppen most vagy. A jelenlegi helyzeted se nem jó, se nem rossz, egyszerűen egy állomás az életedben. Ha tudod, hogy fókuszod irányításával bárhová eljuthatsz onnan ahol éppen vagy, nincs okod az aggodalomra.
Sokszor halljuk: 'Beteg vagyok, utálom, hogy az vagyok.', 'Gyűlölöm, hogy nincs pénzem.', 'Elhagyott a szerelmem, végem.', 'Depressziós vagyok hosszú ideje és már nagyon unom.' - mi pedig azt mondjuk, hogy közelítsd meg a témát így: 'Vagyok ahol vagyok, mert nem lehetek máshol. Nem tagadhatom le a kiindulási pontot. Ahhoz, hogy tudjam hova megyek, ahhoz tudnom kell jelenleg honnan indulok...' - így működik a GPS rendszer is a kocsidban. Az útvonal kikalkulálásához két pont szükséges. Éppen ezért a kezdőpont éppen olyan fontos, mint a célállomás.
A másik kedvenc analógiánk: otthon ücsörögsz és tervezed a nyaralásod. Azonban az egyik nap kifordulsz magadból, bosszankodsz a jelenlegi helyzeted miatt, gyűlölöd az otthonodat, mert nem vagy még a tengerparton. Ott akarsz lenni a tengerparton, de nem vagy ott - ettől teljesen kiborulsz. Ugye milyen abszurd? Mit csinálsz ilyenkor a való életben? Tudod, hogy otthon vagy, de előre örülsz, hogy mész a tengerpartra. Összecsomagolsz, buszra, vagy repülőre szállsz és tudod, hogy úton vagy. Azt is tudod, hogy nem leszel ott azonnal, az utazásnak van egy bizonyos időtartama, de mindvégig örülsz, jól érzed magad, mert tudod, hogy egyre közelebb jutsz a tengerparthoz. Ha pedig útközben nem fordulsz vissza, tehát tartod az útirányt kétségtelenül megérkezel majd álmaid tengerpartjához.
Na most... Miért gondoljátok, hogy a pénztelenségből az anyagi jóléthez, a betegségből az egészséghez, a depressziótól az életörömig más lenne az út? Ugyanolyan út ez mint a nyaralás útja. Az tény viszont, hogy ezt az utat nem lehet számszerűsíteni. Nincsenek kilométerkövek, nincsenek útjelző táblák. Egyetlen dolog ami vezet, ez pedig az érzéseid. Amikor jó irányba haladsz egy témát illetően, mindig jobb érzéseid lesznek - ez az a jelzőberendezés amivel a haladásod irányát és mértékét lemérheted. Csak az érzésre figyelj! Ha rosszul érzed magad, akkor időlegesen megálltál az úton - ez pedig csak azért lehetséges mert egy begyakorolt gondolat (egy hiedelem) aktiválódott benned, gyorsan lendülethez jutott és eltorlaszolta az utat előtted. A fókuszod megregulázásával és gyakorlással azonban egyre jobb érzéseket keltő gondolatokat, megközelítési módokat találhatsz életed témáiról. Gyakorlással kitisztul előtted az út és könnyedén haladhatsz vágyaid megvalósulása felé.

Add meg a lenti űrlapon az adataidat és elküldöm Neked a
"23 ok, amiért nem vagy sikeres" e-könyvemet!

Ebook

Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*
Elolvastam és megértettem az adatvédelmi szabályzatot:*

 

Tánczos Lívia

Tánczos Lívia gondolkodásmód-tanácsadó, reflexológus, önismereti tréner és előadó vagyok, a SikerÚtja-rendszer megalkotója és oktatója, valamint A SikerÚtja titkos lépései, A Főnixmadár újjászületése, a Használd az elméd! és Az idő nem vár című könyvek szerzője.

A Főnixmadár újjászületése - Úton önmagunk felé
- a könyv

A Főnixmadár olyan, mint egy Lélekmadár, akinek hihetetlen belső ereje van és bármikor képes önmagát újjáépíteni,
bármilyen nagyot is üt az élet.

Részletek és a könyv megrendelése

A SikerÚtja titkos lépései
- a könyv

A SikerÚtja rendszer, amelyet a könyv bemutat, életeket változtathat meg.

A könyv nem egy egyszerű útmutató, hanem különböző technikák, módszerek és ötletek egyedülálló szintézise.

Neked szól a könyv, ha úgy érzed valami nem stimmel az életeddel.

Részletek és a könyv megrendelése

Rólam mondták

Vélemény az A Főnixmadár újjászületése - Úton önmagunk felé című könyvről

„Vannak emberek, akikkel öröm találkozni. Kedvet, derűt, erőt sugároznak. Átszínezik a felhőket. Magukba gyűjtik és szétszórják a nap sugarait. Lívia ilyen ember. Könnyed lazasággal, optimizmussal, magabiztosan halad az úton. Az ő Útján. Ezen a köves és nehéz, de csodákkal teli Úton. Ami a mi Utunk is.

Amikor leülök vele beszélgetni, vagy akár csak néhány percre véletlenül összefutok vele, mindig képes rá, hogy jelentősen megemelje az életkedvszintemet. Pár mondat, egy-két erőt adó kérdés, és azt veszem észre, hogy a bennem rejtőzködő bosszankodások, sajnálkozások, aggódások helyére elfogadás, hála és motiváció fészkeli be magát.

Ez a könyv egy nagy találkozás. Nemcsak Líviával, hanem önmagunkkal is. Egy jóízű beszélgetés, amely a szavak erejével sebeket gyógyít, és a lelket magasba emeli. Mint a főnixmadár.

Köszönöm, hogy elolvashattam még megjelenés előtt. Óriási élmény volt. A „világ második legjobb könyve” címen immár két könyv osztozik. De persze ez csak az én személyes, szubjektív és (nem is kicsit) elfogult véleményem, szóval, szépen kérek mindenkit, hogy ne tessék hinni nekem ebben. Inkább tessék róla meggyőződni.”

Piroska Ferenc, tanár