Vajon milyen mélyen van az önbecsülésed, ha Szerető vagy?

Vajon mennyire szereted és tiszteled önmagad akkor, amikor belemész egy olyan szituációba párkapcsolat terén, ahol nem Te vagy az első?

Vajon mennyire érzed magad értékesnek, ha elhiszed, hogy csak Szeretőnek vagy jó?

Vajon mennyi ideig fogod még megalázni saját magad azzal, hogy benne ragadsz egy ilyen „kapcsolatnak” nevezett valamiben?

Vajon milyen mélyen van az önbizalmad, ha hagyod, hogy mások játékszere legyél?

livia-si...        <div class=

Tovább olvasok

Nem azért vagy itt, hogy szenvedj!

Gondolkoztál már rajta, „Miért vagy Itt, a Földön?” Vajon, mi oka lehet annak, hogy ide születtél? Mi dolgod lehet itt? Van-e megoldandó feladatod? Vagy valami különleges küldetésed?

Biztosan gondolkoztál már rajta. Biztosan fel is tetted már ezeket a kérdéseket. Amiben nem vagyok biztos az az, hogy a kérdéseidre válaszokat is kaptál.

Ahhoz, hogy megtudjuk, mit akarunk, úgy is el tudunk jutni, ha tudjuk, mi az, amit biztosan nem akarunk.

Én úgy gondolom biztosan nem azért vagyunk itt, a Földön, hogy szenvedjünk és boldogtalanok legy...

Tovább olvasok

A Lehetőség kopogtat…

Új nevet adtam a körülöttem lévő embereknek. Elneveztem őket: Lehetőség-nek.

Lehetőségnek a tanulásra, a fejlődésre, az ismerkedésre, a rácsodálkozásra, a felfedezésre, a nevetésre, a gondolkodásra, meglátni egy másik nézőpontot, és ki tudja még, mi mindent hordozhat magában egy kapcsolat.

A körülöttünk lévő emberek okkal vannak mellettünk. Mi volna, ha mától más szemszögből is képes volnál tekinteni rájuk? Mi volna, ha mától másképp tekintenél a...

Tovább olvasok

Bizonyos szint fölött nem süllyedek bizonyos szint alá…

Sokszor elcsodálkozom embereken, hogy nagy „ezospiri mókuskának” tartja magát, vagy el van szállva magától, hogy mennyire „jó”, „nagytudású”, „bölcs” … ember és amikor élesben, egy szituációban kellene bebizonyítania, hogy tudja is alkalmazni, amit tud, akkor megbukik a „vizsgán”.

Vagyis olyan módon reagál vagy viselkedik, ami – elméletileg – nem a tudásának megfelelő szintet tükrözi. Én meg csak kapkodom a fejem, hogy mi van? Most tényleg így kell erre a dologra reagálni (...

Tovább olvasok

Egyedül az Úton...

Életünk során egyedül és magányosan megyünk végig azon az úton, melyet járunk. A nap 24 órájában önmagunkkal vagyunk összezárva. A saját gondolatainkat halljuk, a saját érzelmeinket éljük meg és a saját lelkünk vívódásait tapasztaljuk meg (legtöbbször :)

Tovább olvasok

Merd elengedni...

Sokszor ragaszkodunk olyan dolgokhoz, amelyek már réges régen nem tesznek minket boldoggá. Kapaszkodunk a múlt szép emlékeihez, mert hiszünk abban, hogy még újra boldoggá tehetnek minket. Görcsösen szeretnénk megtartani, amiről azt gondoljuk, hogy a miénk, mert ragaszkodunk az elveinkhez, a régi döntéseinkhez.

Félünk meghozni azokat a döntéseket, amelyek a bizonytalan jövő felé mutatnak. Inkább maradunk a „biztonságos” rosszban, mert nem tudjuk, hogyan fogunk talpra állni, ha meghozzuk azokat a ...

Tovább olvasok

Végig kell nézni, ahogyan fejjel a falnak mennek…?

Nincs annál fájdalmasabb, amikor végig kell nézni, ahogyan a körülötted lévő emberek fejjel mennek a falnak. Hiszen nincs más választásunk, mert valószínűleg meg kell tapasztalniuk azt, ami éppen az életük része.

Sokszor tapasztalom azt, hogy egy kis nézőpontváltással, mennyivel könnyebb is lehetne az emberek élete. Ha képesek lennének csak egy icipicit más szemszögből tekinteni az életükre, az életükben történő eseményekre. Ha képesek lennének másképp is gondolkodni.

Tovább olvasok

Oldalak