Az erőfeszítés csak akkor nyerheti el méltó jutalmát, ha az ember semmiképp sem adja fel. Napoleon Hill

A történelem bebizonyította, hogy a legnevezetesebb győztesek rendszerint nyomasztó nehézségekkel kerültek szembe, mielőtt teljes diadalt arattak. Győzelmük titka az, hogy sohasem szegte kedvüket a vereség.

B. C. Forbes

Fontoljuk meg az alábbiakat:

Woody Allen – az Oscar-díjas forgatókönyv író, producer és filmrendező – elhasalt filmrendezésből a New York-i Egyetem és a New York-i City College-ban. (Az előbbi helyen angolból is.)

Leon Uris, a nagysikerű Exodus írója a középiskolában háromszor bukott angolból.

Amikor Lucille Ball 1927-ben megkezdte színművészeti tanulmányait, a John Murray Anderson Színiakadémia főigazgatója azt ajánlotta neki: Válasszon magának más foglalkozást. Bármi mást!

A Universal Pictures vezetője 1959-ben egyszerre utasította el Clint Eastwoodot és Burt Reynoldsot, és a következő indoklást adta. Reynoldsnak: Maga tehetségtelen. Eastwoodnak: Az egyik foga csorba, az ádámcsutkája túlzottan kiáll, és túl lassan beszél. Mint ismeretes, mindketten a mozi szakma fényes csillagai közé emelkedtek.

Emmeline Snively, a Blue Book Modellügynökség igazgatója 1944-ben kijelentette a fotómodelli babérokra pályázó Norma Jean Bakernak:Jobban tenné, ha beiratkozna egy gépíróiskolába, vagy inkább férjhez menne. A hölgy utóbb Marilyn Monroe néven vált híressé.

Liv Ullman, akit később kétszer is jelöltek a legjobb színésznőnek járó Oscarra, sikertelenül felvételizett a norvég állami színművészeti főiskolára. A felvételi bizottság tehetségtelennek találta.

Malcolm Forbes, a világ egyik legnagyobb példányszámú üzleti kiadványa, a Forbes magazin néhai főszerkesztője a Princetoni Egyetem hallgatójaként hiába próbált bekerülni az egyetemi lap munkatársai közé.

1962-ben négy lámpalázas fiatal zenész először játszott stúdiómeghallgatáson a Decc lemeztársaság vezetői előtt. Produkciójuk nem nyűgözte le a szakembereket. Amikor elutasították az angol együttest, akiket mellesleg Beatlesnek hívtak, az egyik igazgató kijelentette: Nem tetszik a hangzás. A gitárformációk egyébként is kezdenek kimenni a divatból.

Paul Cohen, a Decca lemezcég nashville-i képviselője 1956-ban megvált Buddy Hollytól, akiről megjegyezte, hogy „a legtehetségtelenebb azok közül, akivel valaha dolgoztam”. Húsz évvel később a Rolling Stone szaklap azt írta, hogy Chuck Berry mellett Holly volt „a hatvanas évek legnagyobb hatású rock zenésze”.

Jimmy Denny, a Grand Ole Opry menedzsere 1954-ben egyetlen fellépés után elküldte Elvis Presleyt. „Maga semmire sem viszi… fiam – közölte a fiatalemberrel. – Azt ajánlom, menjen vissza teherautósofőrnek!” Presley mégis inkább a legnépszerűbb amerikai énekes lett.

Amikor Alexander Graham Bell 1876-ban feltalálta a távbeszélőt, a készülék nem csörgött szüntelenül az érdeklődő befektetők hívásaitól. „Káprázatos találmány – ismerte el Rutherford Hayes, az Egyesült Államok elnöke egy bemutató telefonálás után -, de kinek jutna eszébe valaha is ilyet használni?”

Thomas Edison az amerikai történelem talán legnagyobb feltalálója. A Michigan állambeli Port Huron-i általános iskola tanítói viszont úgy találták, hogy „túl lassú” és nehezen kezelhető. Az édesanyja erre kivette az iskolából, és maga tanította odahaza. A fiatal Edisont magával ragadta a természettudomány. Tízévesen már berendezte első saját vegyészeti laboratóriumát. Kimeríthetetlen energiája és zsenialitása (amelyet állítólag úgy határozott meg, hogy „egy százalék ihlet és kilencvenkilenc százalék izzadság”) végül élete folyamán több mint ezerháromszáz találmányhoz vezetett.

Edison kétezernél is több kísérlet után jutott el az első működő izzólámpáig. Egy fiatal újságíró megkérdezte, hogyan hatott rá ennyi kudarc. „Egyetlenegyszer sem vallottam kudarcot – felelte. – Feltaláltam az izzólámpát, és ez a folyamat történetesen kétezer lépésből állt.”

az 1940-es években egy Chester Carlson nevű másik ifjú feltaláló húsz vállalatnál, köztük az Egyesült Államok legnagyobb cégeinél ismertette elgondolását. Mindenütt ajtót mutattak neki. 1947-ben – hét esztendei folytonos elutasítás után! – végre sikerült rávennie a Haloid Company nevű törpecéget a New York állambeli Rochesterben, hogy vásárolja meg elektrosztatikus papírmásolási eljárásának jogait. A Haloidból nőtt ki a Xerox Corporation, amely Carlsonnal együtt hatalmas vagyont szerzett.

John Milton negyvennégy éves korában megvakult. Tizenhat évvel később megírta klasszikus művét, az Elveszett paradicsomot.

Egy fiatal újságíró a következő kérdést tette fel a kilencvenöt éves Pablo Casalasnak: „Mester, Ön kilencvenöt éves, és minden idők legnagyobb csellistája. Miért gyakorol mégis napi hat órát?” „Azért – hangzott a válasz – mert úgy érzem, még fejlődöm.”

Több éves folyamatos hallásromlás után, negyvenhat éves korára Ludwig van Beethoven, a német komponista tökéletesen megsüketült. Legnagyszerűbb szerzeményeit, köztük öt szimfóniáját, mindazonáltal kései korszakában alkotta.

Douglas Bader brit vadászpilóta repülőgép szerencsétlenségben elveszítette mindkét lábát, majd két művégtaggal ismét a brit királyi légierők kötelékébe lépett. A második világháborúban háromszor esett német fogságba – mindannyiszor megszökött.

Miután rákos lábát amputálták, egy Terry Fox nevű fiatal kanadai megfogadta, hogy fél lábon végigfutja egész Kanadát, az egyik óceántól a másikig, és közben egymillió dollár adományt gyűjt a rákkutatás javára. Félúton abba kellett hagynia, mivel a betegség megtámadta a tüdejét, de addig az általa létrehozott alapítvány számlája több mint húszmillió dollárral gyarapodott.

Wilma Rudolph huszonkét gyermek közül huszadiknak jött a világra, koraszülöttként, s életben maradásához nem sok reményt fűztek. Négyévesen kétoldali tüdőgyulladást és skarlátot kapott, aminek a következtében bal lába megbénult. Kilencévesen leszedte a fém járógépet, amelyre addig szorult, és anélkül kezdett járkálni. Tizenhárom éves korára megtanult egyenletesen járni, amire az orvosok azt mondták csoda. Ugyanebben az esztendőben elhatározta, hogy futó lesz. Benevezett egy versenyre, és utolsóként ért célba. Az ezt követő néhány évben valamennyi versenyen utolsó lett. Mindenki unszolta, hogy hagyja abba, de ő tovább versenyzett. Egyszer csakugyan megnyert egy versenyt. Azután meg egyet. Attól kezdve ahány versenyen indult, annyiszor győzött. Végül az a kislány, akivel közölték, hogy sohasem nyeri vissza a járóképességét, három olimpiai aranyérmet szerzett. „Anyám egészen kiskoromban arra tanított, higgyek abban, hogy bármit elérhetek, amit akarok. Először járni akartam, keret nélkül.”

Franklin D. Rooseveltet harminckilenc éves korában tolószékhez szegezte a gyermekbénulás, mégis az amerikaiak legnépszerűbb és legnagyobb hatású vezetői közé emelkedett. Négy ízben választották meg az Egyesült Államok elnökének.

A sokak által minden idők egyik legnagyszerűbb színésznőjének tartott Sarah Bernardt lábát hetvenéves korában valami sérülés következtében amputálták, de a színésznő további nyolc esztendőn át játszott.

Louis L’Amour, több mint száz nagy sikerű western regény szerzője, akinek művei legalább kétszázmillió példányban keltek el, háromszázötven sikertelen próbálkozás után talált először vevőt egy kéziratára. Később az amerikai regényírók közül elsőként kapta meg a kongresszus aranyérmét kiemelkedő pályafutása elismeréséért, mint olyan szerző, aki történelmi alapokon nyugvó alkotásaival hozzájárult a nemzet szellemi épüléséhez.

Julia Child és két munkatársa 1953-ban kiadói szerződést írt alá egy könyv írására, amely ideiglenesen a Francia konyha az amerikai háztartásban címet kapta. Öt évig dolgoztak a kéziraton. A kiadó elutasította a nyolcszázötven oldalas munkát. A három szerző egy éven keresztül teljesen átdolgozta a kéziratot, ám a kiadó a második változatot is visszadobta. Julia Child mégsem adta fel. Két alkotó társával ismét munkához látott, új kiadót keresett, és 1961-ben – nyolc évvel az indulás után – megjelentették a Francia konyhaművészet mesterfokon-t, amely több mint egymillió példányban kelt el. 1966-ban Child felkerült a Time magazin címlapjára, s ma, három évtizeddel később még mindig szakterületének éllovasa.

Douglas MacArthur tábornok kitartás nélkül talán sohasem tett volna szert hatalomra és hírnévre. Kétszer egymás után elutasították jelentkezését a West Point-i katonai akadémiára. Ő azonban harmadszor is megpróbálta, és bevonult a történelemkönyvekbe.

Abraham Lincoln kapitányként kezdte a Fekete Sólyom vezette indián törzsek elleni háborút. A háború végére lefokozták közlegénnyé.

Edmund Hillary 1952-ben megkísérelte a földkerekség legmagasabb hegycsúcsa, a 8848 m-es Csomolungma megmászását. Néhány héttel eredménytelen próbálkozása utánAngliában felkérték, hogy tartson beszédet. Hillary kilépett a pódium szélére, ökölbe szorított kezével a hegy képére mutatott, és fennhangon így szólt: „Mount Everest, először legyőztél, másodszor azonban én győzök, mert te már nem növekszel tovább… de én még igen!” Mindössze egy évvel később, május 29-én sikerült elsőként feljutnia a Csomolungmára.

 

Jack Canfield

 

(Forrás: Erőleves a léleknek)

Add meg a lenti űrlapon az adataidat és elküldöm Neked a
"23 ok, amiért nem vagy sikeres" e-könyvemet!

Ebook

Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*
Elolvastam és megértettem az adatvédelmi szabályzatot:*

 

Tánczos Lívia

Tánczos Lívia gondolkodásmód-tanácsadó, reflexológus, önismereti tréner és előadó vagyok, a SikerÚtja-rendszer megalkotója és oktatója, valamint A SikerÚtja titkos lépései, A Főnixmadár újjászületése, a Használd az elméd! és Az idő nem vár című könyvek szerzője.

A Főnixmadár újjászületése - Úton önmagunk felé
- a könyv

A Főnixmadár olyan, mint egy Lélekmadár, akinek hihetetlen belső ereje van és bármikor képes önmagát újjáépíteni,
bármilyen nagyot is üt az élet.

Részletek és a könyv megrendelése

A SikerÚtja titkos lépései
- a könyv

A SikerÚtja rendszer, amelyet a könyv bemutat, életeket változtathat meg.

A könyv nem egy egyszerű útmutató, hanem különböző technikák, módszerek és ötletek egyedülálló szintézise.

Neked szól a könyv, ha úgy érzed valami nem stimmel az életeddel.

Részletek és a könyv megrendelése

Rólam mondták

Vélemény az A Főnixmadár újjászületése - Úton önmagunk felé című könyvről

„Mérhetetlenül hálás vagyok, hogy elsők között olvashattam a könyvet!
Számítógépen keresztül olvastam, és ha lett volna a monitoron egy kamera, az azt vette volna fel, hogy ‒ végig széles mosollyal az arcomon ‒ kitartóan bólogatok.

Kiváló írásnak tartom, mert az olvasó úgy érezheti magát közben, mintha bensőséges párbeszédet folytatna az íróval egy jó latte macchiato mellett. Lívia őszinte és közvetlen hangnemével igazán közel tud kerülni az olvasóhoz, amiről én azt gondolom, hogy nem tanítható, hanem egy olyan képesség, amivel csupán kevesen rendelkeznek.

Ugyanakkor a szó legnemesebb értelmében egyszerű, valóban »emberi nyelven« íródott, emiatt mindenki számára könnyen érthető, még azok számára is, akik a kezdő lépéseiket teszik meg önmaguk felé.

Kedvenc részem a Szeresd és tiszteld önmagad! című fejezet, amelyben bárki meglelheti a választ a saját hogyan?-jára. Úgy érzem, hogy nagyon-nagyon sok embernek el kellene olvasnia ezt a könyvet! Méltó útitársa lesz az olvasónak az önmaga felé vezető úton!”

Szeretettel: Hajdú Kata, önismereti tanácsadó