Hogyan korlátoz a tudatalattid?
A 100% felelősségvállalásról már rengeteget beszéltem. Ehhez hozzátartozik, hogy felelősséget vállalunk nem csak a cselekedeteinkért, hanem az érzéseinkért és a gondolatainkért is.
Ha nem vagyunk tisztában a mélyen a tudatalattinkban lévő önkorlátozó hiedelmeinkkel, akkor különböző önszabotázsokat fogunk elkövetni. Igazából nem is vagyunk tisztában vele, mit és miért csinálunk. Csak egy érzés lesz, ami például fáj és olyat teszünk, amit nem is igazán tudunk megmagyarázni, miért is tettük.
Például van egy párkapcsolatunk, amiben minden szép és jó. Ahogy telnek múlnak a napok, a hetek és hónapok a tudatalattink egyszerűen képtelen elhinni, hogy megtaláltuk azt az embert, akit mindig is kerestünk. Nem hisszük el magunkról, hogy szerethetőek vagyunk, mert a múltbeli rossz tapasztalataink nem ezt igazolják vissza. Ekkor beindul az önszabotázs program, aminek az eredménye, hogy bebizonyítjuk saját magunknak, hogy igazunk van. Vagyis olyan esemény sorozat indul el, aminek valóban szakítás lesz a vége, tehát bebizonyítottuk magunknak és a külvilágnak is, hogy igazunk van. Vagyis nem vagyunk szerethetőek.
Nagy tudatosságra van szükség ezen az úton. Önvizsgálatot kell tartani, hogy a megtörtént események valójában kiről is szólnak? Rólam? Vagy arról a személyről, aki a leckét vagy más néven a tapasztalatot hozta?
Fel kell tenni néhány kérdést (vagy sokat). Mi a tanulság? Mit kell ebből megtanulnom? Mit akar ez nekem tanítani? Kiről szól ez a történet? Milyen nyomógombomat nyomták meg? Miért fáj, ami történt? Ki tette ugyanezt (vagy hasonlót) velem a múltban? Milyen mélyen eltemetett fájdalom húzódik e mögött? Mit akar meggyógyítani, ami történt velem? Milyen elfojtások húzódnak a mélyben? Miért reagáltam úgy, ahogy reagáltam? Miért gondolom és érzem azt, amit?
A körülöttünk lévő emberek azért vannak mellettünk, mert tanítanak minket. Az éppen aktuális életfeladatod megoldásához szükséges leckéket hordozzák. Tehát akkor, amikor nem is számítasz rá meg fogják nyomni a legfájdalmasabb nyomógombjaidat.
A kérdés innentől mindig az, hogy te képes vagy-e megtanulni a leckét, vagyis levonni a történetből a megfelelő következtetést, vagy duzzogva megsértődsz. Gondolkodás nélkül, hisztizve, mást okolva felrúgsz barátságot, kapcsolatot, rokonságot.
Ugyanis bárki lép az életedbe, mindegy hogy férfi vagy nő, a lecke vagy tapasztalás ugyanaz lesz. Ugyanazt a vizsga feladatot kapod addig, amíg át nem mész a teszten, csak pepitában. Ha hosszú évek óta ugyanabban a mókuskerékben találod magad, és nem érted, miért pont veled történik mindig ez, akkor az azért van, mert még nem oldottad meg a kapott feladatot. Sőt még ezek után is előfordulhat, hogy ugyanazt a leckét kapod, de már csak azért, hogy teszteljenek, hogy biztosan megértetted-e a tanulságot.
A családunk, a házastársunk az egyik legnagyobb leckék és tanulságok hordozói. Őket választottuk mielőtt lejöttünk volna, mert ők a legnagyobb tanítóink. Ők szeretnek minket a legjobban, és nagyon sokszor fájdalmas tapasztalások, és tanítások hordozói. Gyógyítani szeretnének minket, és olyan nyomógombjainkat nyomják meg sokszor, hogy leginkább üvölteni tudnánk a fájdalomtól.
Sok sérelem, ami minket ér legtöbbször nem is rólunk szól, hanem a másik embernek tartunk fájdalmas tükröt egy ártatlan szavunkkal, vagy mondatunkkal – vagyis megnyomtuk egy nyomógombját - és erre ő elkezd rúgni, csípni, harapni, hogy a megsértett „én”-jét védje. Erre elindul egy fajta „vagdalkozás”, amiben réges régi sérelmeket elkezdünk egymás fejéhez vágni.
No. Aztán ebből jön a sértődés, meg a duzzogás, meg a hiszti, meg a válás, meg a szakítás, meg a megszakítok minden kapcsolatot, meg az „anyukád jól van?”…
A megfelelő szemszögből meglátni a veled történő eseményeket nem minden esetben egyszerű. Sokkal könnyebb ujjal mutogatni másra – nem vállalva 100% felelősséget az életünkért – és hibáztatni mindenkit, csak saját magunkat nem.
De a fejlődésed érdekében érdemes elgondolkodni, hogy a veled történő események valójában kiről is szólnak?
Rólad?
A másikról?
Hol is van az „igazság”?
A legnagyobb tanítás általában, hogy kezdd már el végre kellőképpen szeretni és tisztelni önmagad, és állj végre ki magad mellett!
Vagy kezdj el gondolkodni másképp, lásd meg a bögre másik oldalát! Mert a veled történő eseményeknek mindig van egy másik szemszögből való látásmódja.
Tánczos Lívia gondolkodásmód-tanácsadó
Könyvrendelés: http://sikerutja.hu/sikerutja-titkos-lepesei/
