Te is eladtad a lelked?
A saját életedet éled? Vagy valaki más életét éled?
A saját céljaidért dolgozol és kelsz fel minden reggel? Vagy valaki más céljait valósítod meg?
Van elég bátorságod, hogy felvállald önmagad? Vagy védő falat húztál magad köré?
Van elég önbecsülésed hozzá, hogy megmutasd az igazi arcodat? Vagy egy álarc mögött éled az életed?
Te is eladtad a lelkedet, hogy más álmait valósítsd meg? Vagy van elég önbizalmad és a saját céljaidért dolgozol?
Ha nincs elég önszereteted ahhoz, hogy vállald az igazi egyéniséged, vagyis ha nem szereted és tiszteled magadat, akkor félsz önmagadat adni. Elkezdesz egy látszat életet élni, amiben bár rosszul érzed magad még sem mersz változtatni rajta.
Mit gondolsz azokról az emberekről, akik magas beosztásban vannak, rengeteg pénzt keresnek, és látszólag kívülről minden rendben van az életükben?
Nagyon sok esetben az ilyen emberek ugyanúgy szenvednek, mint aki egyszerű alkalmazotti fizetésből él, mert nincs annyi önbecsülésük, hogy vállalják az igazi arcukat, és végre a szenvedélyüknek, az életcéljuknak szenteljék az életüket.
Ilyenkor ezek az emberek elkezdenek kompenzálni, vagyis mivel elegendő pénzük van, úgy gondolják, hogy pénzen mindent megvehetnek. Olyan dolgokat fognak vásárolni, amelyeket az egyszerű átlagember nem vehet meg. Olyan dolgokat fognak tenni, amiket az egyszerű átlagember soha nem tehetne meg. Mint egy fájdalomcsillapítóként elkezdik kárpótolni magukat, olyan dolgokkal, amelyekről úgy gondolják, hogy járnak nekik, mert tudat alatt gyűlölik az életüket. Elkezdenek élni egy olyan kirakat életet, amit mindenki irigyel Tőlük.
Mivel meg vannak győződve róla, hogy pénzen mindent meg lehet vásárolni, e szerint is kezdenek el bánni a körülöttük lévő emberekkel, vagyis mivel úgy gondolják, hogy pénzen lehet szeretet, egészséget, tiszteletet vásárolni nem törődnek az igazán fontos dolgokkal, mert az értékrendjük olyan szinten torzul, hogy a prioritásaik teljesen más megvilágításba kerülnek. Elkezdenek élni egy önpusztító életet, ahol akár az alkohollal, a cigivel, a drogokkal, a túl evéssel, vagy sexszel kezdenek el kompenzálni.
Mivel nekik minden jár, hiszen keményen nap mint nap megdolgoznak érte, a szerettei, a közvetlen családtagjai szenvedik meg leginkább ezt az önromboló életmódot. Ezek az emberek elhiszik magukról, hogy mindent megtehetnek, és semmilyen következménye nem lesz annak, amit tesznek. Nem számolnak a tetteik következményével, amelyek sokszor sokkal súlyosabbak, mint azt ők valaha is gondolni merték volna.
Mivel magasról lehet nagyot esni, és a természet mindig egyensúlyra törekszik, így a természet mindig kiegyenlíti a számlát. Ilyenkor hullik szét a család, mivel a négy fal között nehéz folyamatosan színészkedni, így a család látja ezeknek az embereknek a valódi arcát, és ha nem sikerül megbeszélni a dolgokat, akkor annak válás az eredménye.
Általában ilyenkor a külső környezet hihetetlennek találja a dolgot, mivel a külső szemlélő számára az ideális családot szentesítették meg, ahol az anyagi biztonságtól, az egészségig minden meg volt. Nem hiszik el, hogy az ilyen embereknek van egy teljesen más arca is, ahol képesek a legrosszabb esetben testi, lelki és anyagi terrorban is tartani a családjukat.
Az önpusztító életmódnak, és a más emberekkel való rossz vagy már már kegyetlen bánásmódnak meg vannak a megfelelő következményei, ami akár egy betegség, vagy egy baleset formájában is jelentkezhet, és ezek a jobbak, mert ennél lehet rosszabb következmény is, azért, hogy a megfelelő kerékvágásba visszatereljék ezeket az embereket.
Ne hidd el, hogy azok az emberek, akik magas beosztásban vannak, látszólag tökéletes életet élnek, és rengeteg pénzt keresnek, hogy boldogok. Lehet, hogy sokkal rosszabbul érzik magukat a bőrükben, mint azt Te gondolod. A rosszabbik, ha ez tudat alatt futó program náluk, mert akkor még azzal sincsenek tisztában, hogy mitől és miért szenvednek. Ha tisztában vannak a bennük futó önpusztító programnak a miértjeivel, akkor talán egyszer el fog jönni az életükben az a nap, amikor kezükbe veszik az életük irányítását végre, 100% felelősséget vállalnak az életükért, és változtatnak az addigi életükön.
Addig, amíg nem kezded el szeretni és tisztelni önmagadat, nem bocsájtasz meg a múlt sérelmeiért önmagadnak és azoknak, akik megbántottak, és nem engeded el ezeket a dolgokat, addig nem fogsz tudni talpra állni, és nem leszel képes elkezdeni dolgozni a saját céljaidért. Addig, amíg más álmait valósítod meg, más álmaiért dolgozol nap mint nap, más álmaiért kelsz fel minden reggel, más szabadságáért dolgozol minden nap, és más bankszámláját növeled a verejtékes munkáddal, addig eladod a lelkedet a munkahelyed tulajdonosának.
Hiszem, hogy az emberek képesek megváltozni.
Hiszem, hogy az emberek tudnak bocsánatot kérni.
Hiszem, hogy az emberek tudnak új éltet kezdeni.
Hiszem, hogy az emberek képesek belátni, hogy hibáztak.
De addig, amíg nem szeretik önmagukat, addig erre esély sincs, mert addig, amíg az ego és a büszkeség elhiteti velük, hogy annyira értékesek, amennyi pénzt most jelenleg keresnek, ennek még a remény szikrája sem bukkanhat elő.
Hosszú és fáradtságos a változás útja.
Hozni kell egy döntést, hogy vállalom végre önmagam, és szeretem annyira, magamat, hogy a kezembe veszem az életemet, és végre a saját céljaimért fogok dolgozni. Mindegy, hogy mennyi pénzt keresel ma, mert a változtatás képessége a Tiéd, ahol akár már mától gyökeresen megváltoztathatod az életedet.
Természetesen ez egy folyamat, ami nem fog egyik napról a másikra megvalósulni, de már ma, holnap, holnapután, és azután is megtehetsz egy pici lépést, hogy elérd a céljaidat.
Tánczos Lívia