Egy vak koldus, házról házra járva, mindenütt ezzel a mondással köszönte meg az alamizsnát:
– Ki mit tesz, magának teszi!
Meghallotta ezt a falusi csorbadzsi felesége, és ráförmedt:
– Tudom, hogy amit mondogatsz, az én uramra mondod. Móresre tanítalak én, csak gyere erre még egyszer!
Azzal nekigyürkőzött a csorbadzsi felesége, dagasztott egy cipót, de mielőtt a kemencébe vetette volna, mérget kevert a tésztába.
Ebéd után megint elbotorkált a csorbadzsi háza előtt a vak koldus. Az úrnő, amint meglátta, kikiáltott neki az ablakon:
– Hé, apó! Gyere csak ide!
Odaadta neki a cipót.
– Fogd! – mondta. – Még meleg. Neked sütöttem, hogy megháláljam bölcs szavaidat – álnokoskodott az asszony.
Az öreg koldus motyogott valami köszönetfélét, elvette a cipót, a tarisznyájába süllyesztette és elindult. Kiment a faluból. A széles ország¬úton bandukolt. Késő este valahol a határban találkozott a csorbadzsi fiával aki lóháton jött vele szembe. A hegyekből tartott hazafelé, apja nyájait nézte meg.
– Hé, öreg! – állította meg a lovát a csorbadzsi fia. – Te egész nap koldulsz, biztosan van kenyér a tarisznyádban. Adj valami harapnivalót, mert már forog velem a világ az éhségtől! A hegyekben köleskenyérrel kínáltak, de én azt ki nem állhatom.
– Adok én szívesen, fiam! – mondta az öregember, és elővette a cipót a tarisznyájából. – Törd le a felét. Épp az imént adta egy jó asszony.
A csorbadzsi fia kikapta a kezéből a cipót, és rákiáltott:
– Az egészet! Az egészet add ide! Te majd koldulsz másikat, úgysincs egyéb dolgod!
Mohón beleharapott az anyja sütötte cipóba, megsarkantyúzta a lovát, és elvágtatott. Mire hazaért, szörnyű fájdalmak vették elő. Alighogy belépett a házba, nyomban ágynak esett, és így nyögdécselt:
– Jaj, anyám, meghalok!
Iszonyat és rémület fogta el az anyját. Végül eszébe jutott, hogy talán megmérgezték a fiát, és megkérdezte, mit evett.
– Semmit – felelte a haldokló. – Csak egy cipót ettem. Egész nap nem akadt más harapnivaló.
– Kitől kaptad azt a cipót?
– Egy koldustól. Az úton találkoztam vele, kenyeret kértem, és nekem adta a cipót.
Felsikoltott az anya, ahogy ezeket a szavakat meghallotta.
– Szűzanyám, mit tettem! Megmondta a koldus, hogy ki mit tesz, magának teszi! Igaz volt a szava, most már látom. Bár hallgattam volna rá! – zokogott kétségbeesve.
bolgár népmese
Add meg a lenti űrlapon az adataidat és elküldöm Neked a
"23 ok, amiért nem vagy sikeres" e-könyvemet!
Tánczos Lívia
Tánczos Lívia gondolkodásmód-tanácsadó, reflexológus, önismereti tréner és előadó vagyok, a SikerÚtja-rendszer megalkotója és oktatója, valamint A SikerÚtja titkos lépései, A Főnixmadár újjászületése, a Használd az elméd! és Az idő nem vár című könyvek szerzője.
A Főnixmadár újjászületése - Úton önmagunk felé
- a könyv
A Főnixmadár olyan, mint egy Lélekmadár, akinek hihetetlen belső ereje van és bármikor képes önmagát újjáépíteni,
bármilyen nagyot is üt az élet.
A SikerÚtja titkos lépései
- a könyv
A SikerÚtja rendszer, amelyet a könyv bemutat, életeket változtathat meg.
A könyv nem egy egyszerű útmutató, hanem különböző technikák, módszerek és ötletek egyedülálló szintézise.
Neked szól a könyv, ha úgy érzed valami nem stimmel az életeddel.
Rólam mondták
Vélemény az A Főnixmadár újjászületése - Úton önmagunk felé című könyvről
„Ez a könyv hozzásegít egy teljesebb, őszintébb, érthetőbb élethez. Rávezet, hogy ha nyitottak vagyunk és elfogadunk bizonyos gondolati mintákat, látásmódot, értékrendet, akkor könnyebben megértjük és elfogadjuk a környezetünkben élő embereket, valamint az életünk nehéz és fájdalmas történéseit, hogy mindennek oka van, volt és lesz, hogy ezek által fejlődünk és erősödünk. Az élet szép és jó, s mindannyiunknak helye van benne, és mindannyiunknak van lehetősége, hogy így is érezzük. Köszönöm!”
Horváthné Tánczos Rita