Nem fogják érteni, hogy megváltoztál. Nem fogják elfogadni, hogy már többé nem az az ember vagy, aki voltál. Nem fogják neked elhinni, hogy a változás útjára léptél. Nem fogják hagyni, hogy megváltozz. Fájni fog nekik, hogy már nem vagy a dróton rángatható bábujuk.
Mindent el fognak követni, hogy bebizonyítsák, hogy képtelen vagy változni és fejlődni. Mindenféle magyarázatokat fognak kreálni, hogy miért is nem lehet neked igazad. Be fogják neked beszélni, hogy mekkorát tévedsz, mert másként mersz gondolkodni.
Lázadni fognak, dühösek lesznek, megbántanak, megsértenek, beszólnak és komolyan el fogják neked magyarázni, hogy Neked miért is nem lehet igazad, miért gondolkodsz rosszul.
Te pedig csak mosolyogsz, mert tudod, hogy végre jó úton jársz. Mosolyogsz, mert végre van annyi önbizalmad, hogy kiállj magadért, hogy megvédd a saját nézőpontod. Magabiztosan szembenézel az "ellenségeiddel", a legnagyobb félelmeiddel, mert már nem félsz semmitől. Tiszta szívvel, nyugodt lélekkel vállalod fel önmagadat, azt a személyt, akit hosszú hosszú éveken át elnyomtál. Már nem érdekel ki és mit mond vagy gondol rólad! Nem érdekel olyan emberek véleménye többet, akik a számodra nem fontosak, mert van egy határozott gondolkodásmódod, és értékrended, amihez tartod magad, és nem engeded meg soha többet senkinek, hogy a saját gondolkodásmódjára formáljon Téged!
Boldog vagy, mert nyugodt magabiztosságoddal be tudod bizonyítani a külvilágnak, hogy jó úton jársz. De már nem is akarod senkinek sem bizonygatni, hogy más lettél, nem akarsz már senkinek semmit sem bebizonyítani, hiszen a tetteid hangosabban beszélnek minden szónál. Mert a tetteid úgy is meggyőzik a környezeted, hogy már nem manipulálhatnak tovább.
Béke, nyugalom és boldogság van a szívedben és a lelkedben, amit nem fognak elfogadni, mert ha Te véletlenül bebizonyítod, hogy lehetséges a fejlődés és a változás, akkor szembesíteni fogod a Téged körülvevőket, hogy nekik is ugyanannyiból tartana megváltozni és a saját kezükbe venni az életüket. Már pedig ezt az emberek nagyon nem szeretik, tehát mindent, hangsúlyozom mindent el fognak követni, hogy visszahúzzanak az ő saját szintjükre!

 Szárnyalj! Ragyogj! Repülj! Járj a felhők felett!
Igen szerény próbálkozás leírni a leírhatatlant, amikor azt érzed, hogy minden úgy van jól, ahogy vagy. Amikor szavakkal nem tudod kifejezni a boldogságod, mert szavakat nem találsz arra, amit érzel. Amikor szárnyalsz végre a mindennapok "viharaiban", csodáiban és nem címkézed fel az eseményeket és az embereket, hogy "jó" vagy "rossz", mert tudod, hogy túl kicsi vagy ahhoz, hogy megértsd azt, hogy ami éppen történik az "jó" vagy "rossz". Mert a lelked mélyén tudod, hogy minden a Te fejlődésed érdekeit szolgálja. 
Ragyogásod napfényként világítja be a sötét helyeket és lelkeket, mert magabiztos fellépésed magára vonja a kíváncsi tekinteteket. Szikrázó fényként világítasz, mert kisugárzásod beragyogja a komor szíveket.
Repülsz a felhőtlen boldogság szárnyain, fentről látod az értetlen arcokat, akik képtelenek elfogadni, hogy te boldog vagy. Látod, hogy nem értik, mitől van ilyen csuda jó kedved, amikor zokognod kellene. De te csak szárnyalsz, mert szavakkal nem tudod kifejezni azt a csodát, amiben részed van. A leírhatatlanról, pedig nagyon nehéz beszélni, nem hogy írni.
A felhők felett jársz, ott ahova csak azok a különleges emberek jutnak fel, akik megérnek arra, hogy megértsék, mit jelent a szeretet, az elfogadás, a megbocsájtás és a hála. Szomorúan konstatálod, hogy milyen kevesen vagytok, és sajnálod azokat, akik kimaradnak a világ legnagyobb csodájából. 
Nem marad számodra más, mint a példamutatás, a tanítás és a megértő elfogadás. 
De azt is tudod, hogy a leckét, amit megtanultál nem adták ingyen, nagy ára volt annak, hogy ma az legyél, aki vagy, de onnan, ahol vagy már nem is tűnik olyan vészesnek az, amin keresztül mentél, sőt már nem is érted, hogy miért fájt annyira az, ami történt. Nem érted, hogyan sodorhattad magad a kétségbeesés legmélyebb szakadékába, nem érted, hogyan is hagyhattad, hogy megtörténjenek azok a dolgok, amik megtörténtek. Nem érted, miért temetted olyan mélyre az önbecsülésed, hogy hagytad, hogy eltiporjanak. De ma már hálás vagy minden leckéért, amit kaptál, mert tudod, hogy a legeslegjobb dolog történt veled a világon, ami csak megtörténhetett, és nincs olyan ember a Földön, akivel cserélni szeretnél, mert a megszerzett tudásodat soha senkinek nem adnád oda, nincs az a pénz, amivel meg lehetne fizetni azt a kemény tanulópénzt, ami olyanná tett, aki ma vagy.
Szárnyalj! Ragyogj! Repülj! Járj a felhők felett!
Leírhatatlan érzés.
Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm!

A legmélyebb félelmünk nem az, hogy nem vagyunk megfelelőek. A legmélyebb félelmünk az, hogy erősek vagyunk határok nélkül. Ez a fényünk, nem pedig a sötétségünk, ami megrémiszt minket. Azt kérdezzük magunktól, ki vagyok én, hogy ragyogó, gyönyörű, tehetséges, mesés legyek? Valójában, ki vagyok én, hogy ne legyek? Te Isten gyermeke vagy. A te kicsiben való játékod nem szolgálja a világot. Nincs semmi felvilágosult kicsivé válásodban, hogy az emberek ne érezzék bizonytalannak magukat melletted. Mi mindannyian arra rendeltetünk, hogy ragyogjunk, mint ahogy a gyerekek teszik azt. Mi azért születtünk ,hogy Isten bennünk lévő dicsőségét életre késztessük. Ez nem csak néhányukban; de mindannyiunkban ott van. És ahogy megengedjük, hogy a bennünk lévő fény ragyogjon, öntudatlan engedélyt adunk másoknak ugyanerre. Ahogyan megszabadulunk saját félelmeinktől, a létünk automatikusan felszabadítja másokét.

 Az Énkép a kulcs az emberi személyiséghez és viselkedéshez. Változtasd meg az Énképet és vele változik a személyiség és a viselkedés is.

Van, ami kihívás, és van, ami nem az. Tudnod kell különbséget tenni. De bizony jönni fognak olyanok, akik minden erejükkel ártani akarnak, csak épp nem tudnak. Megtennék ők, beléd rúgnának, közben meg észre sem veszik, hogy valahol két centivel a föld felett hadonásznak a lábaikkal. Higgy magadban, abban, amit csinálsz, és tudd, hogy mi tartozik hozzá és mi nem. A gonoszság felőröl, de van, akit még így is éltet. A gonoszság is energia, vissza is megy ahhoz, aki adja. Látszik az arcukon. Feszültek és mogorvák. Boldogtalanok és keserűek. Csináld, éld meg te is, és az életedet valami igazán szürke és szomorú fogja bejárni. Valami, ami egy percre sem adja meg a lehetőséget arra, hogy úgy igazán boldog legyél, hogy az emberek szeressenek, és vágyják, hogy velük legyél: az életükben, a hétköznapjaikban, de leginkább a gondolataikban. 

Mindenki ragaszkodik a saját véleményéhez. Mert mi az ego, ha nem egy véleménytömeg? Lehet a vélemény alaptalan - de mi mégis ragaszkodunk hozzá, mert a miénk. De ha az tényleg úgy van, akkor minek ragaszkodni hozzá, minek bizonygatni? A tény az tény, önmagáért beszél. Akkor van szükség a ragaszkodásra, ha a véleményed alaptalan. Ne feledd: ha tudod valamiről, hogy igaz, akkor ne légy mérges, ha valaki megcáfol téged, mert a méreg mindig a tudatlansággal arányos. A dühöd azt mutatja, hogy csak véleményed van, nem pedig tudásod.

1. Csak ma boldog leszek. Hiszem, hogy Lincolnnak igaza volt: „a legtöbb ember olyan boldog, amennyire elhatározza magát, hogy az legyen”. A boldogság belülről jön, nem külsőségektől függ.
2. Csak ma megpróbálok alkalmazkodni az adott helyzethez, és nem vágyaimhoz igazítani mindent. Úgy veszem családomat, üzleti ügyeimet és szerencsémet, ahogy jön, és én alkalmazkodom hozzájuk.
3. Csak ma törődni fogok testemmel. Megdolgoztatom, vigyázok rá, táplálom, nem élek vele vissza, és nem hanyagolom el, hogy tökéletesen engedelmeskedjen parancsaimnak.
4.Csak ma megpróbálom csiszolni az elmémet. Tanulok valami hasznosat. Nem leszek szellemileg tunya. Olvasok valamit, ami erőfeszítést, gondolkodást és figyelmet kíván.
5. Csak ma edzeni fogom a lelkemet háromféle módon; jót teszek valakivel és titokban tartom. Megcsinálok két dolgot, amihez nincs igazán kedvem, ahogy William James mondja, csak az edzés kedvéért.
6. Csak ma kedves leszek. Olyan jól fogok kinézni, ahogyan csak tudok, csinosan öltözködöm, halkan szólok, udvariasan viselkedem, bőkezű leszek a dicséretekkel, senkit sem bírálok, nem találok hibát semmiben, és nem próbálok meg senkit sem megrendszabályozni vagy megjavítani.
7. Csak ma megpróbálok csak a mai napnak élni, nem akarom életem minden gondját egyszerre megoldani. Tizenkét órán keresztül képes vagyok megtenni olyan dolgokat, amelyeken egy életen át képtelen lennék.
8. Csak ma programot készítek. Leírom, mit akarok csinálni minden egyes órában. Lehet, hogy nem tartom be, de meglesz. Ez megszabadít két nyűgtől. A sietségtől és a bizonytalanságtól.
9. Csak ma szakítok magamnak egy fél órát, és pihenni fogok. Ebben a fél órában néha Istenre fogok gondolni, hogy egy kicsit távlatokban is gondolkodjak.
10. Csak ma nem fogok félni, főleg attól nem, hogy boldog legyek, hogy élvezni tudjam a szépet, hogy szeressek és higgyem, hogy akiket szeretek viszontszeretnek.

Gyerekkoromban féltem a kudarctól. Féltem attól, hogy amibe belefogok, nem sikerül majd. S ha a tükörbe néztem, nem hittem el, hogy bármit is elérhetnék. Na, épp ez köt össze mindannyiunkat. Ugyanis életünk során legalább egyszer voltak kételyeink. Pedig a félelem baromi rossz tanácsadó. S ha valamit megtanultam, akkor azt, hogy nem szabad félni a kudarctól. Hisz egyszerűen csak annyit kell tenned, hogy utána is folytatod, amit elkezdtél. Csak egy a fontos: hogy álmodj baromi nagyot. És mondjanak neked bármit, sose állj le. Lehet, hogy a padlón kötsz ki, lehet, hogy a siker nem jön azonnal, de nem kell mást tenned, csak mosolyogva felállni, és tovább menni. Szóval, ha azt mondják neked, nem vagy képes valamit megcsinálni, ne hidd el! Ha orvos akarsz lenni, tanulj annak. Ha a színészet érdekel, hajrá! Az embernek egyetlen dolgot kell megtanulnia: kizárni azon tényezőket és embereket, amik és akik ellene vannak. Megmondom, mi a legfontosabb szerintem. Hogy minden egyes nap tegyél meg mindent az álmaidért. Mert, ha így élsz, elégedett leszel. Lehet, hogy nem jön össze, de legalább tudod, hogy mindent megtettél. És ez szerintem felszabadító érzés. Einstein szerint, aki még sosem követett el hibát, valószínűleg sosem próbált semmi új dolgot. És igaza van... Szóval, sose felejtsd el az álmaidat! MERT, AMIRE VÁGYSZ, AZ VAGY TE, S MEGHATÁROZ TÉGED.